Gyakran érkeznek hozzánk gyógymasszázsra, gyógytornára vendégeink azzal a panasszal, hogy rendszeresen erős nyak fájdalmaik vannak és ehhez társul a kellemetlen szédülés.
A szédülés gyakori vezető panasz a mindennapi klinikai gyakorlatban, mely egy rendkívül kellemetlen tünet együttes, az enyhe bizonytalanságérzéstől, a mindennapi életet veszélyeztető súlyos állapotokig, melyek fokozzák az esések, balesetek kockázatát is. Az életkor előrehaladtával nő a gyakorisága. Előfordulása 30 éveseknél 17%-os, 70-80 évesen 60%-os.
Mi okozza a szédülést, szédülékenységet?
A szédülésnek – szédülékenységnek számos oka lehet, s a páciensek sokszor hónapokig, évekig járják a diagnosztikus köröket a különböző szakterület képviselői között, amíg az igazi okra fény derül. Cikkünkben a nyaki gerinc eredetű problémáról írunk. A szédülés – szédülékenység a gerincgyógyászatnak is egy igen gyakori és izgalmas differenciáldiagnosztikai problémát jelentő határterületi kérdésköre.
Mit kell tudni a nyaki gerinc eredetű szédülésről?
A nyaki eredetű szédülés létezése évek óta igen vitatott területe volt az orvostudománynak, de mára már tudományosan is bizonyítottá vált. Előzetesen két terminológiai pontosítás szükséges a témakörben. A szédülés az egyensúly szabályozó rendszer hibás működésének a következménye, egy illuzórikus érzete az egyén, vagy a környezet mozgásának. A saját helyzetünk téves, forgó jellegű észlelését, vagy a környezetünk téves, forgó jellegű észlelését tapasztaljuk. A szédülékenység, vagy szédülésszerű élmény az ájulás előtti állapot, bizonytalanság, egyensúlyzavar megingás érzete. A szédülésnek van iránya, a szédülékenységnek nincs. A nyaki kóreredet ritkán eredményez igazi szédülést, ezért helyesebb a szédülékenység megjelölés.
Az egyensúly érzékelés szabályozásában a belső fülben levő egyensúlyi szervből, a látás- szemmozgató rendszerből, és az izmokból, ízületekből származó helyzetérzékelő idegvégződésekből, az agytörzsi központi egyensúlyi magvakba felszálló impulzusok összehangolt működése vesz részt. Ha a szabályozó rendszer bármelyik részén valamilyen zavar jelentkezik, probléma lesz a térérzékeléssel, az egyensúly kontrolljával és szédülés lép fel. A fej helyzetérzékelését a nyaki régió struktúráiban levő mechano receptorok irányítják az agytörzsben levő egyensúly szabályozó magvakon keresztül.
Hogyan játszik szerepet a nyaki régió rendellenessége a szédülés kialakulásában?
A helyzetérzékelő idegvégződések 50%-ban a nyaki gerinc kisízületeiben találhatók, de a lágy szövetekben, szalagokban, izmokban (főleg a csuklyásizomban) is jelentős mennyiségben vannak jelen, melyek információt közvetítenek a központi idegrendszernek a fej orientációjáról. A nyaktartás a mechanoreceptorok által van kontrollálva, s a mechanoreceptorok funkcióját megváltoztathatja direkt sérülés, a nyaki izmok fáradása, a nyaki gerinc kopásos megbetegedése, porckorongsérv, instabilitás, tartási rendellenesség, ostorcsapás sérülés. Az utóbbi esetben egy tanulmány közlése szerint 50-80%-ban fordul elő szédülékenység. Hirtelen a nyaki gerincet ért túlzott előrehajlás, vagy hátrahajlás következtében az izmok, szalagok és kisízületi tok feszülése módosítja a helyzetérzékelő egyensúlyt, s szédülés léphet fel akutan, vagy a sérülés után évekkel a felgyorsult porckorong kopás, instabilitás eredményeként.
A nyaki eredetű szédülés tünetei:
- Epizodikus megjelenés, ami percektől órákig tarthat
- A tünetek rosszabbodnak a nyaki régió mozgásával és a nyaki fájdalommal
- Nyaki fájdalom miatt a régió mozgása korlátozott
- A szédülés tünetei gyakran enyhülnek a nyaki fájdalom csökkenésével
- Bizonytalan lehet a járás
- Tartási instabilitás
- Vizuális zavarok
- A mozgás illuzórikus érzete
- Fülcsengés gyakori
Hogyan zajlik a nyaki gerinc eredetű szédülés diagnosztikája?
A nyaki eredetű szédülékenység kóroktanát illetően az utóbbi években számos területen előrelépés történt, de mind a fizikális vizsgálat tesztjei, mind a képalkotó eljárások (hagyományos röntgen, MR, CT) csak alátámasztják a nyaki szédülés valószínűségét. A mai napig nincs, a biztos nyaki eredetet igazoló klinikai jel a diagnózist illetően. Egyéb lehetséges specifikus okok kizárandók: a nyaki erek Doppler vizsgálata alapvizsgálatként tekintendő, az egyéb szédülést előidéző betegségek tisztázására feltétlenül szükségesek. Adott esetben indokolt lehet a pszichológiai konzílium is. A nyaki eredet tehát csak a gondos orvosi kivizsgálás, és az alternatív okok kizárás után állítható fel.
Hogyan kezelhető a nyaki gerinc eredetű szédülés?
A terápia része a gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés, amelyeknek javallatai elsősorban szakorvosi indikáció alapján történhetnek. Gyógyszeresen általában nem szteroid gyulladáscsökkentők, izomlazítók, hányáscsillapítók, jönnek szóba. A nem gyógyszeres vagy fizioterápiás gyógymódok közül pedig a speciális manuálterápiás eljárásoknak van létjogosultsága, valamint a szakszerű gyógymasszázsnak. (Mulligan és Maitland módszerek) amelyek kiegészíthetők az egyensúlytréninggel, valamint a nyaki régió stabilizációs tréningjével.
