Degeneratív ízületi elváltozás, amely a fejlett országokban legnagyobb mértékben okoz mozgáskorlátozottságot. Az életkor előrehaladtával előfordulási gyakorisága nő, főleg a nagy terhelésnek kitett ízületeket érinti (legtöbbször a térdet, csípőt, csigolyákat, ujjakat). A gazdálkodással járó, legalább 1-9 évig tartó fizikai munka 4,5-szer, míg 10 évnél több fizikai munka 9,3-szor nagyobb artrózis rizikót jelent. Becslések szerint, a világ 60 év feletti férfi lakosságának 9,6%-át, a nők 18%-át érinti. Az esetek 80%-ban mutatható ki mozgásbeszűkülés, 25%-ban a mindennapos aktivitásokat sem képes a beteg elvégezni.
betegségek hosszú kezelési ideje szükségessé teszi az olyan „szelíd” kezelésmódok és természetes anyagokat tartalmazó készítmények használatát és gyógymódok alkalmazását, melyeknél kisebb a kedvezőtlen mellékhatások előfordulásának a kockázata, és hasznosak lehetnek a betegségek megelőzésében is
Gyógynövények alkalmazása
Teák:
A macskakarom tea kivételével keverékek, és a szervezetben felhalmozódott káros anyagcseretermékek kiürülésének elősegítésére, a gyulladásos folyamatok és az azokat kísérő fájdalmak mérséklésére ajánlják azokat, rendszerint egyéb terápiák kiegészítéseként. A magyar népi orvoslásban több olyan gyógynövényt használtak teának – önmagukban vagy teakeverékekben –, melyek elsősorban vizelethajtó és salaktalanító hatásúak, és amelyek ma növényi gyógyszereknek és gyógyhatású készítményeknek gyakori összetevői, és amelyeket sokan isznak ma is a népi gyógyászati tapasztalatokra támaszkodva. Ezekre a gyógynövényekre, növényi részekre (drogokra) jó példa a csalán (hajtás és levél), a mezei zsurló meddő hajtása, a boróka bogyótoboza, a nyír- és fűzfa levele, illetve az aranyvessző virágos leveles hajtása. Ugyanakkor arra is vannak adatok, hogy a szervezet átmelegítésére és a vérkeringés fokozására például tormás sört (azaz csípős – aromás anyagot tartalmazó szeszes kivonatot) adtak.
Borogatások:
frissen gyűjtött és felaprított vagy péppé zúzott növényi részekkel (pl. csalánlevéllel, orvosi zilizlevéllel, mustármaggal, illetve ezek főzetébe vagy forrázatába mártott ruhával).
Bedörzsölő szerek és kenőcsök:
Különféle növények felaprított részeiből (pl. torma gyökérből, a paradicsom zöld terméséből, a csípős paprika és a vadgesztenye terméséből, vagy fekete nadálytő gyökéréből) gyakran készítettek különféle szesszel bedörzsölő szereket, illetve valamilyen zsiradékkal összekeverve kenőcsöket (pl. nadálytőgyökér, ökörfarkkóró-gyökér, bojtorjángyökér), melyekkel a fájós testrészeket bedörzsölték vagy „megkenték”. Az Életerő Stúdióban is gyakran alkalmazzuk a paprikás bedörzsölést és masszázst.
Otthoni gyógyfürdők:
Szénavirág, árnika virág, fekete nadály gyökér, vadgesztenyemag, ördögcsáklya-gyökér, őszi kikerics, bromelin, fűzfakéreg, csalánlevél, gyömbér, illetve mezei zsurló
illóolajok és illóolaj összetevők, valamint csípős- és csípős aromás anyagok a népi orvoslási megfigyelések, állatkísérletek (pl. balesetes lovak kezelése) és humán vizsgálatok tapasztalatai alapján gyógyfürdőnek elkészítve és külsőleges készítmények formájában kerül felhasználásra artritisz, artrózis, izomfájdalmak, valamint reumás és neuralgiás panaszok esetén.
Az összegzésből kitűnik, hogy a gyulladással járó mozgásszervi betegségek kezelésénél a káros anyagcseretermékek eliminálása, valamint a gyulladások és a fájdalom mérséklése (belsőleg és külsőleg) kapja a leghangsúlyosabb szerepet, ami mellett fontos szerep jut még a táplálkozásnak.