A fáradtság, izomgyengeség vagy éppen ízületi érzékenység hátterében nem ritkán pajzsmirigy alulműködés áll.
A masszázs sokat segít ilyen esetekben, de nagyon fontos orvoshoz menni, aki speciális kivizsgálásokat és kezeléseket javasol.
A tobozmirigy rendkívül összetett feladatot végez: fontos szerepe van szervezetünk regenerálódásában, szabályozza alvásciklusainkat, és a hangulatunkat is befolyásolja.
A tobozmirigy az egyik legtitokzatosabb szervünk. Agyunk középső részén, a két agyfélteke között helyezkedik el. Nevét formájáról kapta: a borsószem nagyságú mirigy úgy néz ki, mint egy miniatűr fenyőtoboz. Belső elválasztású mirigyként elsősorban melatonin hormont termel, és az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozásában játszik kulcsszerepet. A legújabb kutatások szerint a melatonin szintje számos élettani folyamatunkat befolyásolhatja: ilyen a növekedésünk, a termékenységünk, a nemi aktivitásunk, vagy akár az öregedési folyamataink üteme.
“Én vezérlem a biológiai órád”
A szemünk által érzékelt fényinger különböző idegpályákon eljut a tobozmirigyhez, amely így észleli, hogy nappal vagy éjszaka van. Ha sötét van, több melatonint bocsát ki, amitől álmosak leszünk. Ez a hormon felelős a mély, pihentető alvásért. Termelődésének csúcsát éjjel 3-4 óra körül éri el, majd fokozatosan csökken a szintje, ahogy közeledünk az ébredéshez. Nappal egészen kevés termelődik belőle. Ideális esetben a tobozmirigy aktivitása felveszi a nappalok és éjszakák váltakozásának természetes ritmusát.
Manapság azonban nagyon sokszor zavart szenved ez az összehangolt működés. Amióta villanyfénnyel világítunk, sokkal inkább kitolódott az ébrenléti óráink száma, ami nem kedvez a tobozmirigy működésének. Az is megzavarhatja bioritmusunkat, ha éjszakázunk, vagy ha olyan helyre utazunk, ahol időeltolódás van. A jetlag kellemetlen tünetei is azért jelentkeznek, mert idő kell a szervezetünknek – és a tobozmirigyünknek -, hogy átálljon a nappalok és éjszakák váltakozásának új ritmusára.
“Ha vigyázol rám, lassabban öregszel”
Mivel a melatonin hormon elsősorban a mély, pihentető alvásért felel, a tobozmirigynek nagyon fontos szerepe van szervezetünk regenerálódásában. Hormonális működésünkre, anyagcserénkre és az immunrendszerünk állapotára is kihat az alvás minősége, de szív és érrendszeri betegségek, illetve rákos megbetegedések is gyakrabban jelentkeznek azoknál, akik tartósan nem jól alszanak. Újabb kutatások azt is bebizonyították, hogy a melatonin antioxidáns hatású, tehát részt vesz a káros szabad gyökök semlegesítésében, ezáltal lassítja az öregedési folyamatokat.
Szellemi frissességünk és teljesítőképességünk is nagyban függ attól, hogy megfelelő-e a melatonin szintünk. A gyakori, krónikussá váló fáradékonyság például annak a jele is lehet, hogy a tobozmirigy nappal túl sok melatonint termel. Ez lehet természetes jelenség is. Borús, téli napokon, amikor nappal is sötétebb van a szokásosnál, automatikusan fokozódik a melatonin termelés. Ezért van, hogy ilyenkor álmosabbnak érezzük magunkat.
A tobozmirigy funkciózavarának számos tünete lehet: alvászavar, villogó fény okozta izomgyengeség, menstruációs zavar, emlőfájdalom vagy fokozott vágy az alkohol után. Ha bármelyik tünetet tapasztaljuk magunkon, érdemes több figyelmet fordítani az apró, láthatatlan szerv egészségére.
“Mit tegyél, hogy jól legyek?”
A tobozmirigy kiegyensúlyozott működését azzal támogathatjuk leginkább, ha éjszaka alszunk, nappal pedig aktívak vagyunk, és legkésőbb este 9-10 óra körül lefekszünk. Fontos, hogy teljesen sötét szobában aludjunk, mert a beszűrődő fény megzavarhatja a tobozmirigyet. Telefonunkat kapcsoljuk ki éjszakára vagy állítsuk repülőgépes üzemmódba, hogy ne villogjon, és ne bocsásson ki rádiófrekvenciás jeleket – amelyeket a tobozmirigy érzékelhet. A meditáció is fokozza a melatonin termelődését – ezért érezhetjük azt, hogy egy rövid elcsendesedés után jóval pihentebbek vagyunk, mint előtte.
Ha fáradunk, kávé helyett néha iktassunk be inkább relaxációs, meditációs szüneteket. A napfény is jót tesz a tobozmirigy működésének, ezért ügyeljünk rá, hogy amikor csak lehet, legalább napi 30 percet napfürdőzzünk. Táplálkozásunkban a finomított cukrok kerülésével és a lecitinben gazdag ételek – például szója – fogyasztásával javíthatjuk a szerv működését. Kerüljük az adrenalin tartalmú gyógyszereket!
