A Kneipp terápia legfontosabb hatása az immunrendszer erősítés, keringésjavítás, visszérkezelés. A modern Kneipp terápia számos formában létezik. Például hazánkban ismert a hideg és meleg víz váltogatása aromafürdővel kombinálva. Wellness szállodákban, aqua parkokban találkozhatunk az ú.n. Kneipp taposóval, amely egy kis korláttal ellátott hosszúkás medence. A medencében fél-lábszárig érő, friss hideg víz található, alján nagyobb kavicsok. Általában a meleg vizű medencék mellett alakítják ki azzal a céllal, hogy ha valaki átlépked a Kneipp medencén, erei a hideg víz hatására összeszűkülnek, majd rögtön beülhet a meleg medencébe, ahol az erek kitágulnak (Boros et al 2012). Mindezzel hatékony értorna és keringésfokozás érhető el.
A klasszikus modern Kneipp terápia elemei a következők:
- Hidroterápia: hideg és meleg víz váltogatása
- Fitoterápia/ fitobalneológia: aromafürdő, tea, frissen facsart levek fogyasztása
- Mozgásterápia: kirándulás, torna, tenisz, vízi torna, úszás, stb.
- Dietoterápia: alacsony fehérje, magas rosttartalmú étrend, amely a köszvény és a cukorbetegség terápiájában is hatékony
- Egészségmegőrző terápiák: személyre szabott kiegészítő kezelések, amelyet orvos javasol, pl. masszázs, elektroterápia, iszap kezelés, stb.
A Kneipp hidroterápia elemei, jellemzői
A Kneipp hidroterápia eredetileg magába foglalta a (1) vízben járást, (2) mezítláb járást és a (3) harmatos fűben járást.
A mezítláb járást Kneipp leginkább a gyermekeknek javasolta. Hatására javul a láb vérkeringése, a bőr állapota. Úgy vélte, hogy az agy vérellátása kedvezően változik, valamint a felső légúti hurut, alhasi fájdalmak, hólyaghurut állapota javul.
A vízben járást napjainkban is számos gyógy- és wellness szállodában is megtalálhatjuk „Kneipp taposó” néven, amiben fél lábszárig érő hideg vízben lépegetünk 1-2 percen át. A módszerrel Kneipp korában, a marburgi Klinikán feltűnően jó eredményeket értek el az agyi érelmeszesedés talaján kialakult szédülés kezelésében.
A harmatos fűben járás élettanilag felülmúlja a mezítláb járást, mivel a fűszálakon ülő harmatcseppek negatív töltésű ionokat hordoznak, mindez kedvezően a hat az idegrendszerre, a szervezet egészére. Az érelmeszesedés kezelésének is kiváló módszere. Kneipp 5-10 perc harmatos fűben tartózkodást írt elő.
Kneipp előszeretettel alkalmazott lemosást, borogatást, pakolást, fürdőket (egészfürdőt, ülőfürdőt, félfürdőt, lábfürdőt, szemfürdőt, karfürdőt, forró fürdőt), zuhanyokat (térdzuhanyt, combzuhanyt, hátzuhanyt, egészzuhanyt, karzuhanyt, felsőzuhanyt, villámzuhanyt), valamint gőzölést (Kneipp 1891).
A lemosás során az egész testet mossák le vizes (meleg, langyos vagy hideg) ruhával. Hatására erősödik az immunrendszer, javul a vérkeringés és az anyagcsere, emellett kedvezően változik a hőszabályozás és az idegrendszerre is nyugtatóan hat. Lázas betegség esetében a hideg vizes lemosás teljesen helyettesíti a hideg vízben fürdést.
A borogatást általában a test bizonyos részeire alkalmazzák fél-egy óra időtartamig. A borogatáshoz nagyon sokszor gyógynövényeket tesznek a hatás fokozása érdekében. Legtöbbször a forró gyógynövényfőzetbe belemártják a lenvásznat, majd a beteg testrészre teszik és egy száraz vászonnal lefedik. A forró borogatás a kónikus mozgásszervi betegségek (pl. köszvény, krónikus artritisz), míg a hideg borogatás a gyomor-bélcsatorna, alhasi panaszok kezelésére alkalmas. A pakolás a Kneipp kúra egyik legfontosabb része. Időtartama általában fél-egy óra, a beteg állapotától függően. Beszélhetünk hideg (pl. lázas állapotban) és meleg pakolásról (pl. ízületi fájdalomcsillapítás). Kivitelezésében ügyelni kell arra, hogy a hideg vizes vászon ne érjen túl az erre rákerülő száraz vásznon. Kívülre egy gyapjúkendő kerül.
A zuhany alkalmazásának érdeme is Sebastian Kneipp nevéhez fűződik. A vízsugár egyenletesen, 12-15 cm távolságból érkezik a testfelszínre. Nagy erénye, hogy nem csak a víz hőmérséklete, hanem a mechanikai behatás is hozzátesz a gyógyító hatáshoz. A két komponens változtatásával lehet a különféle betegségeket kezelni. Számos testrészre alkalmazható (pl. combra, térdre, hátra, karra, stb.). A térdzuhany a lábfürdővel megegyező hatást vált ki, azonban erősebb annál. Egyenletes vízsugárral kezdik a zuhanyozást a lábujjaktól a lábháton át a térdig, majd a térdhajlatban folytatva a lábszáron keresztül a sarok, majd a talp területén, végül a lábujjak alsó részein. Reumás betegségek esetében nem csupán a meleg, hanem a hideg zuhany is hatékony. Azonban gondoskodni kell arról, hogy a beteg a kezelés előtt és azután se fázzon.
A fürdők esetében megkülönböztethető egész vagy részfürdő. Meleg fürdőkben Kneipp gyógynövényfőzetet használt. Egész fürdő esetén a reumás fájdalmak csillapítására szénavirág főzetet alkalmazott: vászonzsákba 1,5-2 kg szénavirágot tett majd forró üstbe szórta, negyed óráig forralta, majd az egész főzetet a vízzel félig telt fürdőkádba öntötte. A gyógynövény fürdő után hideg lemosás következett. Ülőfürdő esetén a kezelési idő 8-10 perc volt, amelyet egy hideg ülőfürdő követett 8-10 másodpercig.
A gőzölés az izzadás elősegítésének érdekében történik, amelynek során gyógynövények (pl. mezei zsurló, kamilla, szénavirág, zabszalma) főzeteit gőzölik a test különféle részeire vagy a teljes testre. A fej gőzölése – modern kifejezéssel inhalálás – úgy történik, hogy a beteg a gyógynövényfőzettel telt lábas felé hajol, törölközővel lefedi a fejét, hogy a gőz ne szálljon tova és mély, lassú levegőket vesz. A felső légúti hurut, arcidegzsába, középfül gyulladás hatékony ellenszere. A lábgőzölés a reumás és köszvényes fájdalomcsillapításra, hólyaghurut, valamint női reproduktív szervek gyógyításának módszere. Kivitelezése úgy zajlik, hogy egy gyógynövényfőzettel teli üstre két lécet helyeznek, amelyre a beteg rátámasztja a lábát, majd takaróval lefedik. A kezelés 6-10 percig tart, mely után hideg vizes ledörzsölést vagy zuhanyt célszerű használni rövid ideig (8-10 másodpercig).
A Kneipp kúra alapvető jellemzője az enyhe alkalmazási mód. A hideg fürdőt nem hosszú percekig, hanem – Priessnitz módszerével ellentétben – mindössze 6-10 másodpercig ajánlja. Véleménye szerint a kezelések során figyelembe kell venni a beteg lelki és szellemi állapotát is, vagyis nem csupán a beteg szervet, hanem az egész szervezetet kell kezelni az eredményesség érdekében. Kneipp fontosnak tartotta a kezelés személyre alakítását. A fürdőkúra után nem töröltette le a beteget, hanem megvárta, hogy a víz magától felszáradjon. Soha nem az egész testet vetette kúra alá, hanem csak bizonyos testrészeket (legtöbbször a karokat vagy a lábakat). Vérszegény, alacsony testtömegű betegek esetében a kezelés időtartamát lerövidítette, s télen, illetve hideg időben nem tette ki őket a hideg hatásának. Módszerének legfontosabb jellemzője a stimulusok megfontolt adagolásában rejlett. Úgy tartotta, hogy a kismértékű ingerek a szervezetet erősítik, a nagyok gyengítik.
A cikk tájékoztató jellegű.
